Jobb, mint tintával papírra vetni. ;-)

Kovászos lángos

2015/05/15. - írta: kekecke

Mint már bizonyára kiderült, szeretem a kovásszal készült élelmiszereket. Elismerem, hogy az élesztő nagyon kényelmes dolog, mit több: szeretem enni is, de az ételeknek olyan fura mellékízt kölcsönöz.

Immáron közel egy éve készítem a kenyereimet, péksüteményeimet kovásszal. Leírhatatlanul különbözik az így készült ételek íze. Nem mellékesen a késztermékek sosem lesznek ugyanolyanok, tekintettel arra, hogy a kovásznak szinte saját személyisége van. :) Sokan elnevezik és becézgetik, beszélnek hozzá; én ilyen messzire azért nem mennék...

Mivel most már elég jó idő van és a levegő nedvességtartalma is kedvező, a mostanság készült kenyérféleségek valamivel hamarabb elkészülnek, a kovász hamarabb megkel. Természetesen azért is, mert már jó öreg a kovászom, érett, telistele dolgozó buborékokkal.

Jöjjön hát az én házi lángosom, kovásszal. Összehasonlíthatatlanul finomabb, könnyebb a tésztája, mint az élesztősé.

A mennyiségeket körülbelül adom meg, hiszen az egész készítése menete nagyrészt függ a kovász korától, a liszt minőségétől, a levegő nedvességtartalmától és a környezet hőmérsékletétől. Egy jó hírem azért van: NEM LEHET ELRONTANI. :D

Kovász:

  • a hűtőből kivett öreg, bázis kovász (csak kenyérliszt és víz). Megetetve (használjuk mentes ásványvizet, a csapvíz még minimális klórtartalmát sem szereti), felezve (vagy harmadolva, ha csak kevés lángost akarunk készíteni)
  • A kivett kovász olyan két deciliternyi (egy normál befőttesüveg alján olyan két-háromujjnyi). Ezt kell megkeleszteni (mint az élesztőt: "felfuttatni"), amíg legalább duplájára nő. Ilyen kinti hőmérsékletnél ez akár másfél-két óra alatt is megvan!

Lángos tésztája:

  • a kovászt dupla mennyiségre oldjuk mentes, langyos (szobahőmérsékletű) ásványvízzel, alaposan keverve (ne maradjanak maradékok az üveg alján, elég ragaszkodó természet) beleöntjük a dagasztógép (vagy kenyérsütőgép) táljába.
  • rászitáljuk a lisztet (folyadék mennyiségtől függően 50-70 dkg). Ez lehetőség szerint legyen BL80-as kenyérliszt. Mostanában a teljes lisztmennyiség kb. harmadát helyettesítem akár teljes kiőrlésű búzaliszttel, vagy búzacsírás, folsavas, egyéb prémium minőségű liszttel (adjunk azért az egészségnek is, elvégre a késztermék elég nehéz étel lesz!).
  • Hagyjuk egy olyan 5-8 percig a gépet dolgozni, majd 10 percre állítsuk le, pihentessük a masszát. Eközben adagoljuk hozzá a sót (durva sót használok, a legolcsóbbat, amit kapni lehet, ebből olyan egy evőkanálnyit teszek bele), és a cukrot (nem kell sok, talán egy kiskanálnyi. A munkás kis baktériumok szeretik, jobban dolgoznak tőle. :) )
  • A pihenő után újraindítjuk a gépet és megnézzük a masszánk állagát. Rácsorgatunk olyan 4-5 evőkanálnyi olajat (itt én mindig olivaolajat használok, szeretem hinni, hogy tettem valamit az egészségemért. :P)
  • A masszánknak nem szabad tömörnek lennie. Legyen lágy, nem baj, ha kicsit folyósabb. Mondjuk olyan sűrűbb galuskatészta állagot kell kapnunk, ami szép fényes az olajtól.
  • Ha megvan a kívánt állag tegyük át egy kiolajozott edénybe. Sokan nylon zacskót használnak, de szerintem az nem túl praktikus, sütéskor tutibiztos, hogy mindent összekenünk, amikor kiszaggatjuk a tésztákat. Én erre egy klassz kis fémtálat használok, amire pont rá tudok húzni egy zacskót, amikor a hűtőbe teszem. Tehát: áttesszük a megfelelő tárolóedénybe, a tetejét finoman belocsoljuk olajjal (nem kell tocsognia), lefedjük és a pulton hagyjuk egy olyan másfél-két órát kelni. Nem fog nagyon megkelni, éppen csak hogy megmozdul. De ha nem, az sem baj, attól még szép és finom lángosaink lesznek!
  • Ezt követően tegyük hűtőbe. Sokkal finomabb és jobb állagú lesz a késztermék, ha hidegen kerül a forró zsiradékba. Fontos, hogy legyen lefedve a hűtőben is, egyrészt a szagok miatt, másrészt hogy ne száradjon ki a tészta teteje.

A lángos sütésénél három dologra figyeljünk oda:

- a zsiradék mennyiségére

- a zsiradék hőfokára (ne legyen nagyon forró, mert a tészta kívül megég, de belül még nyers maradhat. Ugyanakkor ha nem elég meleg, akkor a tészta megszívja magát zsírral - olajjal, kinek hogy - de nem sül meg rendesen)

- a tészta mindig hidegen, a hűtőből kerüljön a forró zsiradékba. Olajos kézzel szaggassunk kis zsemlényi darabokat, húzkodjuk szét, egészen vékonyra is lehet, a forró zsiradékban úgyis megnő, megkel, nagyon finom lesz! Aranybarnára sütjük mindkét oldalát, lecsepegtetjük, papírra szedjük, és ki-ki kedvére kenegetheti, szórhatja meg bármivel.

Ha ezeket betartjuk, csodálatosan szép és isteni finom lángost kapunk!

Ezt tegnap este sütöttem, sajnos az ízét nem tudom illusztrálni. NYAMI.

11258702_10202890614106339_29225916_n.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szepkiselet.blog.hu/api/trackback/id/tr467460806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása