No, megint előfordult. Hogy nem értem az embereket. Főként a munkavállalókat (mert azokból van sok körülöttem).

Történt a következő: az egyik alkalmazottunkat szerettem volna utolérni a munkahelyén, teljesen normális időpontban (az ő munkaideje 5.40-től 14-ig tart hétfőtől péntekig): pontban délután egy órakor. Elmondtam neki telefonon, hogy úton vagyok hozzá, viszem a hiányzó alkatrészt, ami kellett neki egy géphez, és míg odaérek ezt-és-ezt még nézzen meg a gépen.

Erre ő közölte, hogy majd máskor, ő most nem ér rá, mert délutántól kezdi helyettesíteni az egyik kolléganőjét, aki hétfőtől (!) megy szabira. Nem igazán értettem, de akkor még nem foglalkoztam vele, lévén közel voltam, így naivan azt gondoltam, hogy élőszóban mindjárt kifejti nekem, biztos én értettem félre valamit.

De a jóember erre közölte, hogy ő most a buszon van(!). Erre én elképedve kérdeztem, hogy ezt mégis hogy képzeli, hiszen az ő munkaideje kettőig tart?!. Erre kinyomta a telefont.

Én nem kicsit kiakadva nem tudtam, mit tegyek. Ha a cégtulajnak szólok, tutira kirúgja. Mivel a szóbanforgó alkalmazott feleségét mindketten szeretjük (a tulaj és én is), így rá való tekintettel inkább az asszonyt hívtam fel, hogy akkor ez most hogy...? Ő meg úgy tudta, hogy az ő uracskájának már mától kell helyettesíteni, hiába bizonygattam, hogy csak hétfőtől.

Erre az én főnökömet (a tulajt) hívta az asszony, hogy akkor most hogy is van az ő uracskája beosztva? A labda visszapasszolva hozzám, így viszont már nem lehetett eltitkolni a munkaterület elhagyását.

Bekövetkezett, amitől tartottam: az embert lapátra kell tenni. És most jön a svédcsavar: emberünk akar felmondani!!!!

Mindezt azért, mert sumákolt, lebukott, megsértődött. És most 50x évesen munka és lassan fedél nélkül (a felesége most készül kitenni a szűrét) duzzog. Én még adtam volna neki esélyt, de így...

És ha megfeszülök sem értem, hogy miért tette, amit tett. Ahelyett, hogy szánom-bánomot játszott volna, és kérte volna, hogy valahogy sikáljuk el, most még tett is rá egy lapáttal arra a bizonyos szarra. Hiába faggatom a feleségét (ex, egyébként, csak még egy pár napig együtt vannak), ő sem érti. Kérdeztem, hogy panaszkodott-e valaha ránk vagy a munkára, de a válasz az volt, hogy soha.

Lehet, hogy valami butaságra készül? Vagy csak szimplán férfi és idiótán oldott meg egy helyzetet...?

Ki érti ez?!