A hiszékenység vámszedői

Tudom, hogy van már ilyen című könyv, de úgy vélem, pont használható. Ez azokról a csalókról szól, akik pénzért (mikor mennyiért) segítséget ígérnek az elkeseredett, reményt vesztett embereknek.

Ezek az ún. "jósok". Jövendőmondók, sorselemzők, és ki tudja még hányféle jól csengő kifejezést találnak maguknak. És milyen furcsa, hogy ők azok az alulművelt, kevésbé iskolázott emberek..!

Elmesélem a saját történetemet: a családi tragédiám miatt én is elkeseredtem anno, és természetesen mindent el akartam követni, hogy tudjam és befolyásolni tudjam a jövőmet. Ilyenkor valahogy mindig előkerül egy "kedves" ismerős, aki tud valakit, aki majd segít. Na, hát velem is ez történt. Jött egy nem túl okos, de nagyon kedves nő, aki kártyát vetett, megmondta a tutit. Alapvetően gyanakvó ember vagyok, és a tény, hogy az ismerősöm, aki ezt a nőt ajánlotta szinte mindent tudott rólam, elég volt arra, hogy ne nagyon csodálkozzak, amikor az ismeretlen nő tényeket közölt rólam. De mert kedves és segítőkész volt, valamelyest elaltatta a gyanakvásom. Brilliáns.

Elirányított egy "profi" sorselemzőhöz, mert hogy ő már kevés ehhez a gondhoz. Másik település, sebaj, telefon, időpont kérés, kocsiba ülés, elutazás. Hihetetlen környezet, igazi boszorka-fészek. Együttérző, bólogató hallgatóság. És a csillagok lehazudása is az égről, hogy ő majd segít, de 4-5 kezelés biztosan szükséges (alkalmanként 10.000,- Ft!). Közöltem, hogy nincs pénzem, kösz, hogy itt lehettem. Ó, erre is van megoldás...

Fizessem ki az első kezelést, az elengedhetetlen, és utána majd megoldjuk. Tudom, vascső, fizettem, kíváncsi voltam. Majd a néne felajánlotta, hogy indít egy "tanfolyamot" (anyám, hogy én mekkora állat vagyok!!!), ahol megtanít a mesterség egy-két fortélyára, és mindenki jól jár. Én is, mert jósolgathatok nem kevés pénzért, ő is, mert úgyis hozzá irányítom az elkeseredett kuncsaftokat.

Egyre kevésbé éreztem jól magam a bőrömben, de belementem. Kíváncsi voltam. A "tanfolyamon" hárman voltunk: egy friss diplomás okos, szép csaj, egy rettentő buta idősebb nő meg én. És tanulgattunk. Három alkalom után a fiatal csajjal levágtuk, hogy ez szemfényvesztés, humbug, az egész az emberek lehúzásáról, átveréséről szól. Ott is hagytuk sietve...

A másik "jósnő", aki ide irányított megmaradt az ismerőseim körében, jókat beszélgettünk, röhögtünk. Mondjuk már a jó napotot sem hittem el neki, de szórakoztató volt. Időközben jött a sokat emlegetett gazdasági válság, úgy alakult, hogy meg kellett válnom a házamtól. Újra el lettem irányítva egy másik ilyen izéhez, majd rögtön még egyhez. Mindhez ez az első "jósnő" vitt el, vagy küldött el (kíváncsi vagyok, mennyi jutalékot kap?!). Fizetni ezeknek sem tudtam és akartam. Megjósolták nekem, hogy fél éven belül (!) el tudom adni a házam, jó áron. Na persze, amikor mindenki szabadulni akart az ingatlanától...

Nem csigázok senkit sokáig: a ház még megvan... A két szemétládát messziről kerülöm, a nevüket csak azért nem töröltem a telefonomból, hogy emlékezzek rájuk...

És innentől kezdve figyeltem és teszteltem. Különböző helyzetek elé állítottam az elsőként emlegetett igen kedves nőt. És igen gyorsan kiderült, hogy szorgalmasan gyűjti a háttérinfókat a kiszemeltekről, és teljesen hitelesen tudja megmondani --- a jelent.

Időközben elvesztettem a munkahelyemet, ahol volt közös ismerősünk. Érdekes volt, hogy az álláskeresési szándékomat nagyon támogatta, de valahogy mindig kiszivárogtak az infók... És leginkább csak az én oldalamról. Csapdát állítottam, simán belesétált. Nem is egyszer.

Az utolsót már csak a magam szórakoztatására csináltam: megtaláltam az áhított munkahelyet (erről is születik majd poszt!), és kussoltam. Amikor már megvolt, felkerestem a "barátnőt", aki már rég felajánlotta, hogy ingyen és bérmentve kártyát vet nekem, ha akarom, hogy na jó, akkor mondja meg nekem, hogy mikorra találok munkát? A válasz: mostanában nem, és ha igen, akkor is csak Pesten. Kuncogtam.

Majd tovább folytattam a tesztelést, bátrabban: a volt főnököm édesanyjával találkoztam, aki nagyon kedves, ellentétben a lányával. Neki elmeséltem, és vártam.

Nem kellett sokat várnom: két nap múlva megkeresett a jósnő, hogy jót érez velem kapcsolatban! Találok munkát! Nagyon jót mulattam.

Igaza van Vágó Istvánnak. Ez az egész jövendőmondóság, jóslás humbug. Be kellene tiltani.

És ezek a jósok igen jól megélnek a szegény, szerencsétlen emberekből! Én is megfizettem a tanulópénzt, de megérte. Saját bőrön megtapasztalni sokkal intenzívebb és tanulságosabb, mintha csak elmeséli valaki...