Jobb, mint tintával papírra vetni. ;-)

Házvásárlás - felújítás

2019/06/03. - írta: kekecke

Most a cserépkályha-átrakása és a konyhai ablak megteremtése következik

Tavaly, amikor megvettem a házam, már akkor tudtam (na jó, sejtettem), hogy a kályha úgy, ahogy van nem oké. Télen minden este használtam, szerettem is, de furcsa volt, hogy féloldalasan melegített, vagy, hogy időnként öregember-szaga volt. És hát a tűztér ajtaját sem kedveltem különösebben: nagyot akartam, hogy edényt is tudjak betenni, hogy kemence-utánzatú kajákat tudjak létrehozni. Így a fűtésszezon végeztével azonnal kerestem cserépkályhást, elmondtam neki az óhajomat (megértette), megalkudtunk, május végére időpontot egyeztettünk. Majd csúsztattuk egy nappal. (Igen, nálam semmi sem megy simán és/vagy egyszerűen). Mivel volt arról sejtésem, hogy kosszal fog járni, úgy gondoltam, hogy akkor egy füst alatt az ablakvágást is megoldanám, mert a konyhámban (ami eredetileg ugyebár nem konyha volt) nincs természetes fényforrás és szellőzés - télen eléggé zavaró. Így az asztalost egy nappal későbbre időzítettem. Aki addigra már le is gyártotta nekem az ablakot, én saját kezűleg lefestettem olyanra, amilyenre szerettem volna - a bejárati ajtóval és a fürdőszoba-ablakkal azonos színűre. Szúnyoghálóstul. 

A kályhások május 31-re ígérték magukat reggel 6-ra. Ehhez képest már 5:45-kor itt is voltak (alig voltam ébren). Szépen lefóliáztak mindent - előtte én már kipakoltam a konyhaszekrényekből, hogy arrébb lehessen őket rángatni; kértem, hogy az alig egy éves parkettámat ha nem muszáj ne tegyék tönkre. ☺ Ezért gumiszőnyeget is hoztak. Forró vizet igényeltek, ezért még előző este maximumra tekertem a bojlert - biztos, ami biztos. 

Apa és fia érkezett, csendben tették a dolgukat - előbb elbontották a régi kályhát, majd kezdték felépíteni újra. A bontásnál csak úgy szállt a por és a korom - nagyon indokolt volt már a felújítás: teljesen szét volt égve a kályha belseje, nem véletlenül melegített csak az egyik oldala. A törmelék-kihordásnál segítettem, mert a kutyám nagyon nem örült az idegeneknek és elég közel volt hozzá az általam kijelölt törmelék-lerakó hely. (Azzal majd a leendő kertiparti helyszínt fogom szintbe hozni). Eléggé megviselt az a kis fizikai munka. ☺

Nagyon szépen dolgoztak. Minden egyes kályhacsempét átsikáltak. Ment a munka, ahogy kell, amikor is már a vége felé (az ötödik sornál - hét soros a kályhám) egyszer csak leborult a rögzítésre váró csempesor. ಠ_ಠ A mester csak állt, és döbbenten nézte. Majd megszólalt: "ilyen még sosem fordult elő velem". Nem akartam mondani neki, hogy ez nem is veled történik, hanem velem... ಠ_ಠ Közölte, hogy egy olyan fél óra múlva itt van - beült a kisteherautójába és hazament csempékért, mert hogy a lezuhantak összetörtek. Ejha! 

Nem ragozom: 12 óra múlva kész is lett, szebb, mint valaha! Itt láthatjátok a fázisfotókat, az ilyen volt-ilyen lett képeket. 

Időközben folyamatosan kijártam, mert a szomszédomba új lakók jönnek, és a két ház közötti átjárómat (ami még az én tulajdonom - a mezsgyehatár) folyamatosan eltorlaszolták. Még márciusban szóltam nekik, hogy ne tegyék. Azt is mondtam, hogy valamikor majd ablak lesz vágva a konyhámba, tehát szükséges, hogy átjárhassak. Akkor egy rövid időre felszabadították az átjárót, de egy későbbi vita miatt (ami a kettőnk között lévő kerítésen található lyukak miatt alakult ki - amit az ő telekrészükről bontották ki a kóbor kutyák) újra eltorlaszolták - gondoltam akkor én. Így néhány hete átmentem, de csak az éppen ott dolgozó gipszkartonost találtam, akinek elmondtam a gondomat és kértem, hogy tolmácsolja a tulajdonosok felé. És ott, felügyelet alatt jelzésértékűen szanaszét góráltam az odapakolt fahulladékokat. Majd a múlt héten volt egy rossz érzésem megint, és megnéztem, hogy mi a helyzet. Ezt találtam: 

dsc_1451.JPG

Eléggé jól látszik, hogy itt szándékosan van betámasztva a kapum. A képet úgy tudtam megalkotni, hogy bementem az udvarukra, ahol most a festőt találtam, és - sajnálom, de emelt hangon - adtam tudtára a nemtetszésemet. Ő mondta, hogy 5 óra körül jönnek a tulajdonosok, de természetesen ő is szólni fog. 

Én közben ettem a kefét - meg fotóztam a kályhámat. De mivel már a délután öt óra is elmúlt, és én eléggé fáradt voltam, no meg ideges a másnap miatt - amikorra az asztalost vártam, hogy jöjjön végre ablakot varázsolni a barlangba, mert mi van, ha nem tudunk átmenni?! Így visszamentem és elkértem a tulajdonos telefonszámát a festőtől. Felhívtam, és nem kedvesen megfenyegettem, hogy birtokvédelmet fogok kérni a jegyzőtől. Erre közölte, hogy ők nem akarják, hogy én ÁTMÁSZKÁLJAK HOZZÁJUK, mert MI VAN, HA ELTŰNIK VALAMI? Itt vesztettem el a maradék úrinői mivoltomat is. Nem írnám le, hogy miket mondtam, maradjunk annyiban, hogy volt alapja a fenyegetőzésemnek. Időközben a kályhások végeztek, szépen összetakarítottak maguk után, a számlát megírták, én kifizettem a munkájukat és ők eltávoztak. 

Majd a korábbi telefonbeszélgetés után úgy három órával csengettek. Hatan jöttek rám a szomszédból: a tulajdonos fiatal pár, a női fél apja, nagybátyja, annak a felesége és a nagymama. És úgy, ahogy tanulták a tanyán, ahonnan jöttek ordítoztak velem, hogy mit képzelek magamról. Ha rendőrt hívtam volna simán megállt volna a garázdaság.... Én sem hagytam magam. Eredmény: másnap akadály nélkül tudtunk átmenni az asztalossal a saját területemre, az ablak helye kivágásra került, be is épült, holnap vissza lesz vakolva a fal, ahol kell, később csak festenem kell. 

dsc_1456.JPG

A hétvégém a takarításnak volt szentelve. De mivel továbbra is rólam van szó, ez sem ment simán. A rendetlenség miatt nem tudtam rendesen aludni, így vasárnap már 4 óra után felkeltem. Elkezdtem módszeresen a takarítást, rendrakást, de a porszívóm (amit alig három éve vettem) már reggel hatra megadta magát. Előtte még úgy terveztem, hogy tízre kész is leszek és pihenhetek. Hát, nem így történt...  ´• ل •` Feltúrtam a netet, hogy adott keretért és kívánt műszaki tartalomért milyen porszívókat is lehet kapni vasárnap. Találtam is, csak meg kellett várnom, hogy kinyisson a bolt. ¯\_(ツ)_/¯

Summa summarum: megvettem az új porszívót, kitakarítottam a házat, kimostam mindent, ami összeporozódott, és úgy aludtam este, mint akit agyonvertek. Később módosítom eme posztomat az új, már bevakolt ablakkal. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szepkiselet.blog.hu/api/trackback/id/tr1114876408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása