Ott hagytuk abba, hogy jön a parkettás. Na, az eddigiekhez képest ő volt az egyetlen, aki valóban tartotta is a szavát: időre jött, pontosan, tisztán és szépen dolgozott. Természetesen a fal és a padló állapota adott fejvakarásra okot, itt-ott emiatt eltértünk a tervtől, de a végén sikerült. Ilyen volt előtte:
Érdemes alaposan megnézni a régi hajópadló állapotát. A borzalmas jelző nem teljesen írja le. Nem értem, hogy az előző lakó(k) hogy tudtak így itt élni...
A fal a parkettázás után még egy icipicit javítva lett, de amilyen bamba vagyok, a leparkettázott szobáról már nincs képem, elkezdtünk bepakolni, mire észbe kaptam. De majd kitalálok valamit, hogy azért látszódjon, milyen szép lett! Érdekes módon optikailag összenyomta a szobát az új parketta a szegőlécekkel. Nem is értem.
A másik (a nagyobbik szobában) még lett volna mit villanyszerelni, no meg hát ugye az összes többit is csinálni kellett volna. A második villanyszerelő kereken egy héten keresztül hülyített, hogy jön: mindig az utolsó pillanatban mondta le. Minden egyes nap. Érződött rajta, hogy nem fűlik a foga a munkához, de legalább mondta volna... Valahányszor beszéltünk, mindig nyugtatgatott, hogy az ő munkája csak egy nap, rá nem kell várni, lehet tőle a többit csinálni. Ezt körülbelül háromszor is elsütötte. Tisztára olyan volt, mint a Pénznyelő Tom Hanks-szel. Majd már a telefont sem vette fel. Egyszer hívott (pont egy hete), hogy aznap jön, nem ért eddig rá. Nagyon kreatív volt a kifogások gyártásában, a kedvencem az volt, amikor az utolsó pillanatban azzal mondta le, hogy a feleségének születésnapja van. Több, mint húsz éve házasok, valószínűleg nem abban a pillanatban jutott eszébe, hogy másnap szülinap... Én többé nem hívtam. Helyette szereztem mást - immáron a harmadikat.
Ő viszont ízig-vérig szakember; nap mint nap ezt csinálja. Másfél nap alatt MINDENT megcsinált!!! Rá kellett ébrednem, hogy bár a villanyszerelés egyáltalán nem látványos, azért nagyon nehéz munka... Amikor hallottam a szentségelését, a sopánkodását, mindig összerezzentem. Noha előre megállapodtunk a fizetségben, azért a sok jajveszékelést hallgatva számítottam arra, hogy az ár növekedni fog. Ráadásul nem tudtam olyat kérni, amire ne lett volna megoldása. Sőt: még ő tett javaslatokat, hogy mire figyeljek a jövőben. Néhányszor besegítettem neki, de szerintem inkább csak az idejét raboltam. :) Szóval fizetség: kevesebbet kért, mint Géza a korábbi albérletem kifestéséért, ami sokkal könnyebb munka volt... Ennyit a látszatbarátságokról. Ja, hogy Géza már nem barát? Annál jobb nekem! Arról nem is beszélve, hogy Géza megkezdett munkája minden, csak nem jó, de sajnos mindenki ahhoz igazodott. A leendő konnektorokat olyan közel tette egymáshoz, hogy az egyes dugaljak (amiket külön ő kért, hogy ne egyben legyenek, hogy ha bármi baj van külön-külön is szerelhetők legyenek), keretei nem fértek egymás mellé. Pluszban a műanyag csövet, amit a HDMI kábelnek tett a falba, konkrétan ráültette a dobozra, amiben a dugaljsor van, így a keret nem fért rá a csatlakozóra. Borzalom. De végül megoldottam.
Ennyit jelent, ha valaki csak "ugatja"' a szakmát, és a youtube-ról lesi el a fogásokat. De már értem, hogy Géza végül is miért olyan lassú és körülményes. Mert nem tanulta meg az alapokat - nem ez a szakmája. És hány ilyen van még...!
A második villanyszerelő azóta sem jelentkezett. A vicces az, hogy hagyott nálam egy zacskónyi (nem tévedés) szerszámot: fogók, csavarhúzók, egy tapétavágó kés, egy fázisceruza, ja meg egy fejlámpa. A harmadik meg egy komplett műhellyel jött. Nem is kért szerszámot kölcsön senkitől, dolgozott, mint a gép... Kíváncsi vagyok, hogy Kettes Számú mikor jelentkezik a cuccaiért. Mert hogy én nem viszem vissza neki, az is biztos! Jöjjön érte, ha kell neki, nem igaz?
Holnap kezdődik az újabb bontás a vizes munkálatokhoz. Készül a fürdőszobám és a konyhám egyben. Hosszú lesz, attól tartok...
De végre már tiszta ágyban, ágyneműben alszom. :)
Ezt a képet egyik este lőttem, amikor görnyedtem a gép előtt, nem volt kedvem a moslék ágyamba feküdni. Már finom, tiszta, illatos...
Vakított a hold, és totális volt a csend. Káprázatos!
Folyt. köv.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.